Uglee archív

Nos, a korcsolyázás maga az teljesen remek volt, a körülmények viszont annál rosszabbak. Persze így jár az, aki a délelőtti zárás előtt egy órával állít be, és nincs saját korcsolyája.
Hozzáteszm, az ár elég barátságos. 600 Ft a berúgó, 600 Ft a korcsolya-bérlés.
Felvettem, jó volt, minden rendben. Aztán ráálltam, és éreztem, hogy a korcsolyacipő talpa olyan, mintha egy igen kicsi vályúban állnék.

Elég rövid, mintegy 15 perc korcsolyázás után már úgy éreztem, hogy igen-igen fáj a lábam. Úgy 25 perc elteltével le kellett ülnöm egy kicsit, és kifűzni a korit. A rendelkezésre álló 1 óra vége felé közelítve a "spanyolcsizma" és a "cukrozott lófasz" kifejezések jártak a fejemben, előbbi a mérhetetlen fájdalom miatt, utóbbi meg azért, mert egy gyökér vagyok.
Legszarabbul mégis Tékozló nevű újdonsült ismerősöm járt (aki csak erre az alkalomra vett egy mintegy 40000 Ft-os korcsolyát), az őr azt mondta neki, hogy bizony élvédő nélkül nem szabad bemenni. Erre persze vett egyet, kibontotta, kicsattogott vele a jégig, ott levette, és soha többé nem látta. De csak az övé tűnt ám el. Tiszta üzlet, nem? :D Talán mégiscsak a rózsaszínt kellett volna megvennie, ahogy poénkodott vele.

Nade, ismét olyan dolgot cselekszem, amire már több mint egy éve nem volt példa: tanulok. Holnap dolgozat :D Nem ZH, nem vizsga: dolgozat. Doli, doga, sőt, témazáró :D
Lévén hogy nem számít semmit, ez aféle önfelmérő, gondolom, mindenki nagy hévvel tanul, de persze senki sem fog egy óránál többet foglalkozni vele, mert egy óra után rájön, hogy nincs semmi értelme. Meg aztán ugyebár még a főiskolán sem volt olyan, hogy 4 tantárgyból 1 darab félévzáró vizsgát tettünk volna, szóval nem baszom el, és nem fogom elaludni azt a vizsgámat (bocsánat: dolgozatomat), melyre egész éjszaka tanultam, mint egy olyan csetes ismerősünk, akit egyáltalán nem is szeretünk, de miatta már másodszor helyesbítem ezt a kurva blogbejegyzést, úgyhogy jó lenne, ha abbahagyná, faszkivanmár.

Amúgy meg lófasz, sütött a nap, jó idő volt, elhédereltem a napot.
Az miért van az, hogy miután csak hétvégén nem érek rá, mindenki hétvégén akar tőlem mindent, még azok is, akik pénz akarnak kerestetni velem? :D

Amikor mag végülis tudatosult bennem az, hogy anyám végülis elment Londonba, legalább egy hétre, az első dolog, ami eszembe jutott, az az volt, hogy "juhé, csinálhatok egy bulit". Na, ezután jött a keserű felismerés, hogy miszerint én el vagyok költözve otthonról, és akkor csinálhatok bulit, amikor csak akarok. Sosem hittem volna, hogy ez a tény engem valaha bármikor és egyáltan valamennyire is nyomasztani fog, de lám, a szülők a gyermekek bárminemű örömét képesek elbaszni akarva-akaratlanul.

Efölött érzett kicsiny csalódottságomat azonnal vidám heherészésbe fojtotta az, hogy anyám élettársa felhívott telefonon, hogy menjek át, igyunk alkoholt, és hívunk még embereket, és mivel vett remek autópályákat (nyomkodós kisautós sínes), azokat nyomkodjuk jól. És azonnal rájöttem, hogy hova lett az örömöm, hát ide hát. Úgyhogy bár a hétvégén pont nem érek rá, mert az orrom gyakorlatilag a seggembe ér, annyi dolgom lesz, ugyanakkor a hétfőmet egészen valószínű, hogy azzal kezdem, hogy félután kettőkor felébredek, és kimegyek 2 napra autókázni, és viszek kamerát, és üldözést is forgatok, és DVD-t csinálok belőle, menüvel.

Volt egyébként próba, én már a vidám hangulatomban azonnal már az odautóban elkezdtem gecizni a hátsó ülésen ülő emberekkel (Neresyth, Árposz), de persze a saját finom módomon,  hogy egyszer az egyik röhögött a másikon, a másik pedig az egyiken.
Ugyanakkor egy érdekes szituáció is volt, mert ugyebvár említettem tegnap a basszusgitáros lány, Neresyth érdekes képeit, és viccből nekiszegeztem a kérdést, hogy "Mehehek, és igazából mit akar ábrázolni az a kép, ahol téged pinánszúrnak egy karddal?", mire faarccal közölte, hogy "Azt.", én meg persze röhögtem még egy kicsit, de kiderült, hogy ez halálosan komoly.
Szóval eldőlt, hogy a zenekari honlapra is azonnali jelleggel azt a képet rakom ki, és persze a Subbára is beküldöm azonnal, hátha.

Amúgy meg holnap megyek korcsolyázni a Műjégre, remélhetőleg nem töröm ki a bokámat, mert ha nem tudok törökülni, nem lesz élvezetes az autókázás.

Addig is. 

Na, a mai nap egészen érdekesen alakul így a végére.

Először is ismerősnek jelölt engem az iwiw-en a saját basszgitárosom (lány, rendőr), és van fent róla egy pár kép, nevezetesen: szőke hajjal, átlátszó blúzban, fekete melltartóban fekve, állva, térdelve, valamint (és itt kezd érdekes lenni a dolog) fekete hajjal, fekete ruhában, egy kehely vért a feje fölé emelve, és végül egy nagy, fényes, díszes karddal pinán szúrva.
Írd és mondd.

Mindehhez elolvastam azt az állásajánlatot, melyet édesanyám küldött, és ilyen szöveget mellékelt hozzá, hogy azért jó, hogy a meló Vácon van, mert (idézem) "végre hazaköltözhetnél."

Nosssööööööö, ezek után azt hittem, nem jöhet már semmi meglepő, de jött a következő e-mail: [IWIW] - Unalom ismerősnek jelölt. 

Nos, úgy döntöttem, tolok egy ilyen szétesős blogpostot, azabiztos jelleggel, de most rájöttem, hogy rejtjelezek, nem nagyon, csak kicsit, hogy azok bőven értsék, akik figyelmesen olvasták eddig.

Tegnap hazajött Zomba, és mivel Rozsé nyulasat akart játszani, szívélyesen megkért engem, hogy menjek át valahova játszani, és kaptam is egy slusszkulcsot meg egy forgalmit. Mentem is Gyokhoz, aztán mégis AMRAAM-nál aludtam, mert úgyis ott evett minket a rosseb előtte. AMRAAM egyébként furcsa egy szerzet, most valamiért jégvermet csinált a szokásos szaunájából :D

Közben rájöttem, hogy egyszerre kereshetnék pénzt, miközben tanulhatnék is, azzal a roppant egyszerű módszerrrel, hogy jó pénzért szakdolgozatot írok főiskolás diákoknak.

Mindeközben elhatároztam, hogy mindennemű koncertezést letiltok a zenekarral, amíg nem játszik illetve énekel pengén mindenki.

Gyok a saját blogjában kifejtette, hogy a Bela Fleck and the Flecktones koncerten ott volt a bunkó, aki berúgott, és szétordibálta a koncertet, és hogy minek jár az ilyen koncertre, ha egyszer ugyanazt a pénzt egy szaros kocsmában is elkölthetné. Én meg rájöttem, hogy a bunkó minden koncerten ott van valamilyen formában. Ott volt a Kaltenecker Trio koncerten is, olyan hangosan dumált a 10 fős közönségben, hogy Kaltenecker konkrétan abbahagyta a játékot, és elkezdte nézni. De ott volt Gyok koncertjén is, idős ember formájában, aki egy JVC kamerát kapcsolgatott ki-be, melynek hangja (Piriritty! Pururutty!...) végigkísérte az első darabokat. Ott volt a mi koncertünkön is, viszont ott egész mást csinált, nevezetesen: nem ordibálta a végén azt, hogy "Vissza, vissza!" :D

Én pedig ma főztem és mosogattam, nem tudom, mi van velem. Lehet, hogy még mindig beteg vagyok.

Asszem, ennyi. 

Egen.

Az utóbbi napjaimat a tragédia és sorscsapás szavak jellemzik talán legjobban.
Volt ugye az a szörnyű berúgásom, onnan indult ki minden.
Olyan másnapos voltam, hogy az még aznaposság, aztán estére, mire mentünk koncertezni, teljesen szarul voltam, de nem egyszerűen, hanem komplikáltan. Előjöttek még a pániktüneteim is, melyeket a másnaposság amúgy is elő tud hozni, de itt még ehhez a borzalmasan geciszar zene, a vágható cigifüst, valamint emberáradat is hozzájárult. Sört nem mertem ini, mert féltem, hogy azonnal berúgok tőle, és akkor nem lesz a koncertből semmi, de közben rajtam volt a para, hogy amúgy se lesz belőle semmi, mert összeesek addigra, amire egyébként meg is volt az esélyem, amilyen piszok szarul voltam.
Lementem vacogni a mínusz pár fokba, aztán arra jutottam, hogy biztos sokkal jobb lesz, ha hányok
de közben erősen hezitáltam, és végül persze rászántam magam, de nem sikerült, csak öklendezni. Ezzel valamivel jobb lett, mert ha direkt nem tudtam hányni, akkor valószínűleg véletlenül sem fog megtörténni, aztán jött a főműsoridő, amin már akkor is csak röhögtünk, amikor a szervező előhozakodott vele.
Votl vagy fél 2, mire el tudtuk kezdeni, mert persze nullára le kellett pakolni az előző zenekarnak a színpadot, aztán nekünk fel, az utánunk zajló zenekar dobját is, meg minden, de közben persze egy ócska kurva az egyik előző zenekarból, vagy a zenekari kurvák közül, leverte a ritmusgitárosunk gitárját, ami persze széjjelbaszódott ezáltal, nem lesz olcsó a javítás, de ez még semmi ahhoz képest, hogy nem működött, szóval a koncertnek annyi, vagy nem, ha szerzünk egy gitárt. Hát, valaki adott nekünk egy gitárt mintegy fél óra alatt, de persze éppen le nem kellett szopni érte, de egy olyan szar fehér Strato volt, ráadásul tiszta pára volt, zúgott, mint a picsa, nagyon idegesek voltunk akkor már. Hálistennek az énekes kopasz barátja elindult gitár-beszerző körútra, és talált is egyet, szóval már csk hangolni kellett, és már kezdődhetett is a koncert.
Nos, én nem tudtam, mi a halál baja van az énekesnek, hogy folyamatosan hátrafelé fordulva üvöltözik baromságokat, de utólag kiderült, hogy olyan részeg volt, mint a csap. A basszusgitárosnőnk valami piszok szar volt, nem az első alkalom, nem tudom, mi lesz vele így, szerintem semmi. Szerintem akkor veszi kézbe a gitárját, ha véletlenül próba vagy koncert van, egyébként nem. A két gitár meg jó szarul szólt, mert nem vesztegettük az időt még plusz sound-checkre, így is simán 3/4 óra csúszást generáltunk, amihez hozzájött az a legalább 1 óra gyári csúszás, szóval ilyen.
A legrosszabb az volt, hogy jött mindenki, hogy ilyen jó volt, meg olyan jó volt, pedig közben rohadtul nem volt az, aztán felmarkoltam a gázsit (1200 ft, összesen, 6 ember jött el állítólag, de szerintem csak zsidók voltak és direkt valami olcsóbb zenekart mondtak, mondjuk ez is egy faszság, hogy nem egységes a jegy, de mindegy), aztán elindultunk haza. Mondjuk be kell vallani, koncert-kezdésre már teljesen jól voltam, egy fejfájástól eltekintve.
Egen, ebből, mire ágyba jutottam, egy szééép nagy fejfájás lett, nem is tudtam tőle elaludni, aztán amikor elbotorkáltam a számítógéphez, megnézni, hogy mennyi időm van még az iskolába való indulásig, ráléptem valami éles szarra (lábgép volt, mint utóbb kiderült), és hogy ne essek pofára, megkapaszkodtam, de azonal rájöttem, hogy kár volt ezt tenni, mert az a valami elkezdett távolodni. MIndezt kukk sötétben persze. Hát persze hogy az a 3 darab 50 darabos CD tartó volt, amit egymásra helyeztem fél éve, és azon röhögtem mostanáig, hogy mindennap nekimegyek, meg tegnap részegen ráborítottam a dobot, mégsem hullott le. Most viszont de. Borzalmas hangos volt, ráadásul a kezemet is elvágtam, miközben megpróbáltam visszatartani.
Rozsé persze nem ébredt fel rá, úgy fest, kezdi megszokni ezeket a hirtelen, nagy amplitúdójú hangjelenségeket.

Aztán persze pontosan 7 órakor aludtam el, ami fél órával az ébresztő előtt volt, és nem húzom az időt, végül délre mentem be a suliba, ami azrt vicces, mert megkérdeztem 16 embert, hogy mit tanultak az első 2 órán, de nem tudták, erre elkértem 2 jegyzetet is, de abból sem derült ki semmi. Úgy fest, hogy nem tanultak ezek semmit :D

Most meg itt ülök, éhezek, ennék, csak nincs egy tiszta edény, vagyis elmosogattam kettőt, tehát már sütni tudnéjk, csak nincs miből megenni sajnos, mert a melegvíz úgy ahogy van, elfogyott.

Most pedig éppen azt várom, hogy az "1 órán belül" az pontosan mennyi pont éppen.
Fel is írom én majd ide.

 Ja, hogy azt elfelejtettem odaírni, hogy a koncertünknek a második "vissza" közbeni áramszünet vetett véget? Akkor most írom.

Nos, elég tisztességes hét és éjhszaka után vagyok.
Ez a hét a koncertekről szólt. A hétfő Bela Fleck-é volt, szerdán  Kaltenecker Trió koncerten voltam, Borlai kitett magáért, viszont nem ismert meg. Ő is úgy van, mint az átlag celeb, akikkel sokat találkoztam az EST VIP-ban a szigeten, hogy néha megismer, de a semmiből, néha meg egyáltalán nem, nade egyvalaki van, aki minden helyzetben megismer, az Trócsányi Gergő, a Hollywoodoo énekese, akár a Nyugati pálaudvaron, az 5-ös vágánynál, akár a Bela Fleck koncerten találkozunk. A másik jó dolog ebben az, hogy akkora a csávó, hogy én is emlékszem rá. Egyszer nem ismertem csk meg, amikor hajat és szakállt növesztett, de akkor csúnyán nem tudtam, kiről van szó.

Nade, koncertek.  Tegnap megnéztem Gyok fellépését, fagottozott a rend kedvéért, de aztán kiderült, hogy ez egy össziskolai botrányság, volt versmondástól kezdve éneklésig minden. Ami viszont nagyon jó volt, az egy mesemondó kislány volt. Sajnos a nevét nem jegyeztem meg, mert memóriám az nincs, de olyan hévvel és tájszólással mesélt, hogy az valami elképesztő volt. Frenetikus, komolyan mondom. A tyúkszemű lány c. mesét regélte. A választás is tökéletes.
Hanem Gyok. Bár a koncert előtt azon morfondírozott, hoyg vajon elbassza-e a szólóját, mégiscsak nem tette, hanem nem. Ellenben elmesélte, hogy a reggeli vizsgája, amin az esélytelenek nyugalmával indult, négyes let, de mivel elszámolták a pontokat, konkrétan ötöst adott rá.
Egy jobb felsőoktatási intézményben ezért minimum pokrócozás jár :D
A koncertjük amúgy teljesen remek volt, még himnuszt is játszottak az elején.

Viszont! Ezek után Gyo közölte, hogy maradjak nála, mert ő le akarja inni magát, legalábbis akar inni, hogy ennyi vizsgája sikerült hiszen. AMRAAM-nál kötöttünk ki rövidúton, ott ittunk Tequila Sunrise-okat, az még teljesen rendben volt, aztán beállított Nyomorúságos Barom, ő ivott whiskyt, amiből én is ittam egy felest, ez még szintén rendben volt. Nyomorúságos egy idő után közölte, hogy menjünk át hozzá, és csináljunk ott botrányt, így elindultunk. Még ez is teljesen rendben volt. Aztán amikor odaértünk, észre sem vettem, de Nyomorúságos csúnyán elkezdett engem itatni, és közben folyamatosan kamerázott. Először rumot ittam, eper-sziruppal , mert kíváncsi voltam a szirup ízére, majd megkóstoltam a diólikőrjét, ami olyankis különleges cucc, mertnemtom, biztos 3 évig erjesztette egyló koponyájában, vagy mittudomén, aztán pedig megkérdezte, hogy mit kérek, nekem pedig a Zwack Fütyülős Barackra esett a választásom, amiről kiderült, hogy egy szaros aromás finomszesz, de ettől még pont ugyanolyan finom. Büntetésből, hogy kinyittattam vele, Nyomorúságos Barom annyira ordibált velem, hogy igyam, ha már kinyitottam, hogy mire körülnéztem, a felét megittam. Nos, olyan csatak részeg lettem rövid úton, hogy az elmondhatatlan.
Nem hánytam, hálistennek, de ha Gyok nem kísér haza, isten tudja, mi történik velem.

Ja, és most, pedig aludtam vagy 10 órát, de még mindig fosrészeg vagyok, fél kézzel kapaszkodok a székbe, miközben a másik kezemmel gépelek :D
Akinek van egy remek gyógymódja, az legyen szíves, és  hívjon fel!

Komolyan mondom, ezerszer meggondolom, hogy még egyszer igyak :D  

Nos, az előző blogbejegyzésem nem várt botrányt kavart a nők körében,kétféle reakció volt: akik túlságosan magukra ismertek, és akik egyáltalán nem.
Így  bejegyzést bizonytalan időre felfüggesztettem.

Hanem!

Most jövök a Bela and the Flecktones koncertről, ami elképesztően jó volt, így hosszú idő után, ünnepélyesen <mélységesen jobbra igazít> nap van jól. 

Komolyanmondombazmeg, nekem csak azért van exnőm, hogy szórakozzak rajta :D
Konkrétan a szívárvány lelki világú egértulajdonosra gondolok itt.
Sokan mulatunk a blogján nap mint nap, mert nevetséges, és mindeközben odaveri a Barátok Köztöt is mind érzelemgazdagságban, mind szánalmasságban. Nade, nem linkelnék, mert közvetlen linkje az mondjuk nincs is, vagy ha van, akkor letagadom.
Ja, és itt jegyezném meg, hogy a post végén MINDENKI szarul fogja érezni magát, értve? Még én is, szerintem, pedig én direkt fel vagyok rá készülve.
Idézek:

"Regota jar azon az eszem (persze, mert nincs jobb dolgom), hogy osszegyujtom, mit NEM szeretek egy pasiban. Jo lenne folyton fejben tartani, hogy ne csinaljak ba romsagokat (mint tegnap, lehet).
Szoval:

UTALOM, ha a pasim:
- hangosan eszik (HANGOSAN)
- hatalmas kupiban el
- kiszolgaltatja magat (kaja, hozdide, kerlek pakoldel)
- azt hiszi, jobban ismer engem, mint en sajat magamat, es folyamatosan tanacsokkal lat el
- felsobbrendusegi tudattal rendelkezik
- megkerdojelezi az onbizalmamat -:)))
- keptelen programokat kitalalni
- hatarozatlan
- nem erti meg, hogy rettegek a nemibetegsegektol
- nem akarja elfogadni, hogy utalok atmenni a zebran, ha piros a lampa
- megprobal ravenni, hogy egyek hust
- sose hoz viragot nekem
- ugy probal megnyugtatni, hogy o maga sem hiszi el, amit mond
- nagyra van velem (kulsommel)
- folyton az exrol beszel (aki lehetoleg dagi) (lehetoleg dicserje)
- hulyen intezi az anyagi dolgainkat (ki mikor fizet)*
- nem kepes beismerni, ha hibazott, es bocsanatot kerni
- feltekeny a Zsuzsira
- felhivja edesapamat, hogy mikor mit csinalok
- szo nelkul beallit
- rendszeresen kifosztja a hutot > mintha a kaja miatt jonne
- nem rendelkezik legalabb NORMALIS meretu aggyal, igy kenytelen vagyok nyomorogni, ha nala alszok
- nem veszi eszre, mit NEM szeretek "

Noshátugyebár. A csillagos rész "megoldása" a 70%, amit a pasi fizet, és nem az uccsó pillanatban húzza elő a brifkóját, hogy ő beleizzadjon a Martens-bakancsába, hogy marad-e pénze inni egyet este a Depeche-Mode buliban, ahová ingyen jár, mert ugye két benfentessel is lefeküdt ugyebár.

Hanem!
Nekem is van egy ilyen listám, csak én már teszt jelleggel előre kitöltetem a jelentkezőkkel, és csak akkor húnyok szemet 1-2 hibán, ha valami istentelen szépek és jó alakjuk van. De akkor több felett is, hamár :D

Nadeugyebár, az én tesztemnek a felét bizony a fent említett leányból levont tanulság szolgáltatta, és örömmel veszem tudomásul, hogy az ő listájának több mint felének eleget teszek.
Mielőtt bárki bármi rosszat gondolna, NEM eszem hangosan.
Az agyam méretével mondjuk lehet, hogy nem dicsekedhetek, de az biztos, hogy sosem nyomorgott, mert ha véletlenül bármi módon megzavartam az alvásában, morgott, esetenként harapott, mindezt csukott szemmel.

Nade, a mondandóm lényege:
Rájöttem (nem most, hanem régebben), hogy nem olyan bonyolult ez a dolog, mint amilyennek elsőre hangzik (így volt ez például a suliban a zuzmarateher-számítással is). Sőt, egészen egyszerű.
TE választod a pasit. Ezt mindenki tudja, még az is, aki nem. A nő választ. ÉS, hogy egy újabb közhellyel éljek: utólag derülnek ki a dolgok. Persze hogy utólag derülnek ki a dolgok, ha előtte ki lettek volna derülve, akkor nem kiderülnének, hanem eleve tudnánk, nem? Tehát, a nő rájön mindenre (mert nem hülye, tudja, hogy a pasija Sopronban egy másik nőt kúr, amit a blogja sorai között világosan el is lehet olvasni), de (és itt megjegyzem, hogy amúgy le a kalappal a nők előtt, meg minden, mélységes tiszteletem, meg minden szar) a nőkből itt bukik ki a méééérhetetlen ostobaság.
De mielőtt kibukna, fokozzunk:
- A pasim folyamatosan fingik, egy igazi bunkó.
- A pasim mindig megaláz társaságban, olyan tahó.
- ...minden jöttmenttel flörtöl
- ...Sosem találkozik velem
- ...rossz az ágyban
- ...szarba se vesz
- ...üt, ver ("de persze nem rossz ember ő, csak néha eljár a keze")
- ...megcsal
(És ez most az összes nőnek szól, egyszere.) Szóval van egy pasid, aki csámcsog, rendetlen, parancsolgat, lélekbúvárkodik, egoista, (mi a fasz egyébként az, hogy megkérdőjelezi az önbizalmát amúgy? "Nem, nem, te nem is hiszed azt, hogy meg tudod csinálni. Azt hiszed, hogy nem tudod megcsinálni igazából."???), fantáziátlan, teszetosza, AIDS-es, nem-kényszerbeteg, húsevő, paraszt, őszintétlen, csökkent látású, mellmániás, spúr, önámító, realista, aggódó, nyomorult, falánk, szegény és bunkó. Igen?? Hát akkor mi a faszért van? Megmondom, miért.
Azért, mert ezért vagy oda. Kinek kell egy tökéletes pasi? Csak egy nyomorult szürke egérnek. Fuj, nem kell, minek, menjen, hagyjon, picsába vele, menjen a francba, el, nafuj! A FÉÉÉÉÉÉREG.... Minél szarabbul bánik veled, annál jobban nyafogsz, de annál nehezebb a szakítás? Miért? Minél több hibája van, annál izgalmasabb kihívás? Áhfaszt! Egyszerűen így vagy berendezve. Imádod, ha szarba se vesznek, ha csak baszni tartanak, ha csak főzni tartanak, mert téged ez tart életben, hogy valami szar legyen. Ha már valami nem szar, akkor nem érzed, hogy szerelmes vagy, azonnal lépni kell. Vagy ha már nagyon kilóg a lófasz, akkor is lépni kell, ha rájössz, hogy azért vagy vele, mert féreg, akkor már nem is jó, az önámítás nem megy annyira, de azért próbálkozol. Keresed az igazit. Persze, keresd csak, de a végén mégis egy olyan ember kúr seggbe, a hajadat ráncigálva, akiben igazából semmit sem szeretsz.
És miért? Mert nő vagy.
Készbazmeg, ennyi. Nem olyan bonyolult ez.
Plusz pont jár a pasinak, ha még ver is. Akkor sokkal több barátod sajnál, törődnek veled. Kész sikertörténet.
Ugyanez van a pasiknál, pár dologgal bonyolítva:
- Nem te választasz, mert nem teheted meg. Nem válogathatsz.
- A sok negatívumot eltakarja az a tudat, hogy van nőd, és ez minden megalázottságot megér.
- Dugni kell, és ezért áldozatokat kell hozni.

Problémamegoldó rovatunk következő számának címe: "Azért, mert egy ribanc vagy!"

Mert nincs jobb dolgom, mint a meggyógyulni való próbálkozás:

Eszméletlen telefonos forgalmat bonyolítok le, temérdek rég nem látott ismerős hívott ma fel, hogy "fújbazmeggusztustalan" volt amit írtam, de persze röhögtek, mondtam is nekik, hogy akkor ezért kár is volt telefonálni.

Tegnap gyógykuruzslásban részesültem, ami abból állt, hogy meg kellett ennem 4 gerezd fokhagymát, ami egy kínszenvedés, mert az még hagyján, hogy a fokhagyma büdös, de még istentelen módon csíp is. Mindez hagyján lenne, de ugye amit tegnap részletesen leírtam: nos az két dologgal bővült, miszerint elkezdtem rendesen köhögni, így a testnedvek tárháza újabb forrással gyarapodott, plusz mindegyiknek fokhagymaszaga és -íze van.

Rémálom :D 

Nos, először is anyámról szeretnék mesélni, aki aggódva hívott fel:

"- Na, Rozsé kidobta a barátnőjét????
- Mit?
- Olvastam a blogon, hogy "elhagyta Zombát""

A félreértések elkerülése végett most leírom, hogy Zomba az egy település, melyet először a Kretén magazinból ismertünk meg, és évekig fel sem merült a közönségben, de állítom, még a szerkesztőségben sem, hogy létező falu. Pedig az.

Aztán ugyebár hazajött Rozsé,  és nagyon fel van dobva, elkezdtünk a sertésmérnökségről agymenni. Megpróbálom leírni, nem lesz könnyű.

Hát hogy ugyebár odamegyek, Biatorbágyra, felvesznek, és közlik, hogy "Na, kolléga, a maga feladata lesz bevezetni a sertésekbe az áramot." Mire én hosszas számítások után egy hét múlva közköm, hogy "Úgy 23 amper lenne ideális 230 V-on.", mire közli velem a főnök, hogy "Na, akkor mire vár? Ott az az Y alakú elektróda, kezdje el bevezetni. Ott jönnek a sertések a futószalagon."

Talán pár év múlva, rengeteg számítás és előzetes kísérletezés után a főnökség elé állok, és javaslom, hogy gazdaságossági szempontokból sorba köthetnénk a disznókat, és 20 KV-tal el lehetne mindet intézni.

A legaljához akkor jutottunk el, amikor rájöttünk, egyenáramot használva, kis feszültségen, minden disznót bekötve, nem kell  fűtésre költeni, mert a disznók melegednek.

Hát én aszondom.