Nos, először is anyámról szeretnék mesélni, aki aggódva hívott fel:
"- Na, Rozsé kidobta a barátnőjét????
- Mit?
- Olvastam a blogon, hogy "elhagyta Zombát""
A félreértések elkerülése végett most leírom, hogy Zomba az egy település, melyet először a Kretén magazinból ismertünk meg, és évekig fel sem merült a közönségben, de állítom, még a szerkesztőségben sem, hogy létező falu. Pedig az.
Aztán ugyebár hazajött Rozsé, és nagyon fel van dobva, elkezdtünk a sertésmérnökségről agymenni. Megpróbálom leírni, nem lesz könnyű.
Hát hogy ugyebár odamegyek, Biatorbágyra, felvesznek, és közlik, hogy "Na, kolléga, a maga feladata lesz bevezetni a sertésekbe az áramot." Mire én hosszas számítások után egy hét múlva közköm, hogy "Úgy 23 amper lenne ideális 230 V-on.", mire közli velem a főnök, hogy "Na, akkor mire vár? Ott az az Y alakú elektróda, kezdje el bevezetni. Ott jönnek a sertések a futószalagon."
Talán pár év múlva, rengeteg számítás és előzetes kísérletezés után a főnökség elé állok, és javaslom, hogy gazdaságossági szempontokból sorba köthetnénk a disznókat, és 20 KV-tal el lehetne mindet intézni.
A legaljához akkor jutottunk el, amikor rájöttünk, egyenáramot használva, kis feszültségen, minden disznót bekötve, nem kell fűtésre költeni, mert a disznók melegednek.
Hát én aszondom.
