Én már nem is tudom, hogy mi ez a sok kihagyás, tán a sok dolog.
Szombaton koncert az Overcasttel, a Budaörs Városi Ifjúsági Klubban, de előtte pénteken egy kis Pendulum a Vasúttörténeti Parkban, ha már a Szigeten elmaradt.
Egy dologra emlékszem, amit konkrétan le akartam írni, az pedig a McDonalds új felhozatala. Bezony-bezony, magyaros ízek. Hogy bundáskenyér meg lángos meg fasirt. Annyira abszurd ez az egész, hogy a múltkor úgy döntöttem, hogy kötelező kipróbálnom. Be is mentem, hogy bundáskenyeret igényeljek az eladókisasszonytól, és nézegettem közen a képket. Hiába nézegettem viszont, mert a lyány közölte, hogy márpedig a bundáskenyér az reggeli. Perszehogy. Nincs is jobb korán reggel, mint egy jóóó olajban csocsogós bármi. Szerintem. De mindegy, mondom, akkor legyen lángos. Akkor lángos, mondja a hölgyemény, és beront hátulra, hogy kell lángos. Gondoltam, fogják az üst olajat, belegórják, és már kész is. Bár persze ezt csak tréfaságból gondoltam, hiszen nem voltak nagy illúzióim, gondoltam, hogy nem egy 25 centi átmérőjű lángosról lesz szó, de a kép alapján feltételeztem egy 15 centit. Nem okultam viszont eleget az életem során a reklám és a valóság kapcsolatával kapcsolatosan, ígyhát igen-nagyon meg voltam lepve, amikor kaptam egy Albert keksz bagyságú kerek baszt, és egy az ő méretét megszégyenítő nagyságú tejfölös csomagot. Szabályosan elkezdtem röhögni, hogy ezért adtam az imént 250 ft-ot, amikor ezét a pénzért a Flórián téri aluljáróban olyan odabaszós lángost kapok, hogy a fülemen jön ki. Hanem amikor hazafelé ballagván kibontottam és felhelyeztem a lángosra a tejfölt, olyan piszkosul jó fokhagymás teljfölös ízorgazmusban volt részem, hogy még.
Az ízfokozó az én barátom :)
