Nos, eléggé le vagyok maradva ezzel a blog-írogatással.
Voltunk például az Aquincummal Budaörsön fellépni. A hellyel sok gond nem is lett volna, a Városi Ifjúsági Klubról van szó. Nagy színpad, rendesnek látszó hangosítás. Egy helyi bandával és a Mókárok zenekarral léptünk fel. Majdnem a megbeszélt időben ott voltunk, addigra már a helyi zenekar pár tagja a helyszínen tartózkodott, az egyik tagnak már akkor a nyakában lógott a gitár. Na, ő ezt a gitárt a nap hátralévő részében egy pillanatra sem tette le. Jó ideig nem történt semmi, nem jött egy néző sem, aztán beállított a Mókárok zenekar. Hoztak egy srácot, aki annyira be volt rúgva, hogy kétszer kellett megállnia pihenni, amíg megtette egy lábcinállvánnyal azt a 30 métert ami a kocsi és a hely között volt, majd amikor az ajtó elé ért, nekiállt meginni a sörét. A biztonsági őr/jegyszedő közölte vele, hogy inkább menjen be azzal a sörrel, mert itt közterületen tilos, és harapnak rá a rendőrök, mire a srác azonnal megideologizálta, szó szerint idézem: "Ez azért van, mert szar ügy, mert nekik sem szabad, és ezért tiltják!". Szerintem hihető okfejtés.
Majdan pedig az én zenekarom kitalálta, hogy álljunk be, mármint ezalatt nem azt értette, hogy azonnal aljasul rúgjunk be, hanem hogy menjünk fel és csináljunk soundchecket. Ezt én teljesen feleslegesnek tartottam, mivel nem mi kezdtünk, és fel kellett hozzá raknom a cinjeimet, aztán újra leszedni, aztán végül akkor álltunk be, amikor a Mókárok már felpakolt, szóval kicsit amatőr volt a dolog, de ez eltörpült a későbbiekhez képest. Végül sikerült a Mókároknak is összeszednie magát, beállnia, és elkezdeni a koncertet. Az első szám után azonban egyszercsak teljes létszámban, hangszerekkel felvonult a színpadra a helyi zenekar (akik harmadiknak lépnek fel). A röhögéstől nem bírtam egyenesen állni, majdan felmentünk mi is a színpadra, és próbáltunk választ kapni a "Mi a lófaszt csináltok?" kérdésre, mire közölték, hogy akkor most ők beállnak, mert most ők állnak be, mert mi már mind beálltunk. Én mondtam nekik, hogy már egyszer megmondtuk, hogy ők a saját koncertjük előtt állnak be, de leordibált a technikus is az utasító mikrofonon, hogy ő is megmondta ezt, mire nagynehezen visszakullogtak az öltözőbe.
Röviden, a Mókárok zenéjét tekintve egyszerű, szövegét tekintve mélyen szántó és vicces. Külön kedvencem a kezdőszámuk, a "Disztingvájjá!" volt. Az Aquincum dobosa kicsit pontatlan volt, főleg miután megesett vele az a szerencsétlenség, hogy amikor lehajolt a törülközőjéért, a csere-basszgitáros úgy baszta szemen a basszusgitár fejével, hogy csak nyekkent. Szerencsétlenség a szerencsétlenségben, hogy én vagyok az Aquincum dobosa, és még most is fáj egy kicsit. De legalább rájöttem, miért van az ember szeme egy gödörben :)
Ja, a harmadik zenekar olyan igazi gimis zenekar volt, mindenfélét játszottak, jobban-szarabbul, de remélem, hogy az én Nirvanát játszó zenekarom nem fogja ennyire meggyalázn Kurt Cobain emlékét.
Nah, hogy azóta mi volt.
Rozsé megvette a monitorát, úgyhogy nekem el kellett tüntetnem onnan a saját monitoraimat meg a gépemet, és egyből ezer problémám támadt. Az első és legfontosabb az, hogy a referencia-végfokot hogy kössem össze a referencia-hangfalakkal, ami a kisebbik gond, mert a hangfalba akár lecsupaszított hosszabbító-kábelt is rakhatok, de hogy a hang hogy jut el az erősítőbe, az volt a nagyobbik gond, merthogy a leghosszabb szimmetrikus kábelem 1 méteres, az is a cintányéromat köti össze a dobaggyal, az erősítő meg benne van a rackben, amiben minden más is. Végül azt találtam ki, hogy az egész dobot rackestül odatoltam a gép mellé, aztán ültem él órát, hogy akkor most hogyan, végól beépítettem a kölcsön-keverőt a rendszerbe, meg belekötöttem a másik gépet is, mert azon megy a netezés, a stúdión meg a stúdió, és akkor most hogy legyen a dolog, mert csak egy billentyűzetem van, ráadásul el sem férne kettő, úgyhogy végül az lett, hogy hosszas nyomozás utántaláltam egy szoftvert, ami nemcsak hogy távirányítani tudja az egyik gépet, de két gombnyomással harmadik monitorrá válik a másik gép monitora, szóval most jóidő. Attól eltekintve, hogy tegnap a program közölte, hogy mivel illegálisan használom, ezért most ő rárakott egy vírust a gépemre, ami azért jó, mert volt hozzá egy youtube videó, hogy hogy kell eltávolítani, ami már nincs fent a youtube-on, tehát inkább szétnéztem a windows lelki világában, és szerencsére csak kamu volt. Most, hogy a net irmagját is leszedtem a stúdiós gépről (valamiért mégis volt rajta), nem ugat be. Így megy ez. Ja, mindeközben meghalta magát a netes gép, csak fekete képernyőt mutatott, azt újra kellett installálni, a stúdióról meg eltűnt a hang, ott egy driver reinstallal megúsztam a dolgot. Most, lekopogom, minden faszán megy, eltekintve attól, hogy nagyon belekényelmesedtem Rozsé kalapács-mechanikás MIDI-billentyűjébe, a Yamaha DJX-nek viszont olyan paraszt a billentése, hogy úgy ingadozik játék közben a hangerő, mintha három ujjam el lenne törve.
Szóval evvan. Ja, meg vágtam Jamie Winchester klippet is, és még fogok is egyet.
Hanem, ma láttam egészen elképesztőt.
Jöttem befelé a villamossal, 4-6, és a jászainál állt az út szélén egy rendőrautó. Nem tudom, mennyire legálisan, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy egyszercsak látok valamit pörögni az úton. Rövid úton rájöttem, hogy az bizony a rendőrautó visszapillantó tükre. A rendőr egyből megindult szirénával, villogóval. Bennem akkor felvetődött pár dolog. Például az, hogy mennyire kell betegnek lenni ahhoz, hogy levidd egy rendőr tükrét, valamint az, hogy ha már levitted valakinek a tükrét, akkor simán elhagyd a helyszínt, meg az, hogy mennyire kell elvetemültnek lenni ahhoz, hogy miután egy rendőr tükrét levitted, reménykedj abban, hogy eltűnsz és megúszod. A Margitsziget megállónál azon gondolkoztam, hogy milyen ember lehet az, akit a rendőrök egy fél hídon keresztül nem tudnak kiszedni a forgalomból. A budai hídfőnél pedig rádöbbentem, milyen. Egy mintegy 70 év körüli vénasszony egy Suzuki Ignissel. Az orra látszott ki csak az oldalsó ablakon. A rendőr meg éppen minden ingóságát kérte elfelé, ő meg adogatta ki. Elképesztő :)
Most meg az van, hogy esik az eső, mocsok szar idő van, de legalább nincs olyan piszok meleg, mint volt.
Szóval ez van.
