Na, megvolt a nagy Slayer Klub.
Voltak sokan, persze azok közül, akiket én hívtam, csak 2, de hát az élet az már csak egy ilyen ócska kurva.
Hanem: a Radio Criminals pont bekaphatja a faszomat. Az utolsó utáni pillanatban ÉN hívom fel őket, és nagynehezen kinyögik, hogy nem jönnek. És hogy ezt már tudták 2 hete... Most azzal mentik magukat, hogy kirúgják a dobost, ami sosem árt, de bármilyen néven alakuljanak újra, én a magam részéről ilyen megbízhatatlan ócska faszokkal nem állok többet szóba. Nagyon benne hagytak minket a szarban. Ettől függetlenül a siker óriási volt, akkora, hogy otthon is felejtettünk minden kamerát és fényképezőgépet, szóval nulla anyag van róla, ígyhát ha valakinek mégis lenne, az írjon ímélt!
Olyan mértékben szétdoboltam magam, hogy ma, miközben a Zajba vittem vissza a kölcsönzött stroboszkópot, meg kellett állnom pihenni :D Hihetetlen, mi energiát kivesz az emberből egy órányi thrash-metál dobolás :D Le a kalappal Lombardo előtt, ő órákon keresztül mást sem csinál, mint dupláz meg pörget meg darál :D Amúgy nem vagyok oda érte, meg a zenéért sem, de a teljesítmény vitathatatlan és elismerésre méltó.
Ja, és annak az oka, hogy kezd ez a bejegyzés olyan lenni, mint valami ócska Tokio Hotel blog az IM-neten, az az, hogy egész nap a zenéimet rendereltem wavba, kb hajszálpontosan 100 darabot szóval mindenem tele van már mindennel.
Holnap magyar-amerikaifoci-meccsre (vagy magyar-amerikai focimeccsre, esetleg magyar amerikai focimeccsre, vagy magyaramerikaifocimeccsre, vagy bánom is én) megyek, remek lesz, tekintve hogy az agyam, mint minden veszélyesen zűrös dolog esetén, behúnyja kis szemét, így a mai napig nem fogom fel a szabályokat, és ha jól sejtem, nem is fogom, de azt kimondottan szerem, amikor egymásra ugrálnak és gyilkolják egymást, a bírók meg tépkedik őket le egymásról, valamint azt, ha egy vékony irányító későn dobja el a labdát, és egy 120 kilós nemtommicsoda posztú állat letarolja egy az egyben :)
Szóval ez, aztán meg nem tudom, szerintem alvás. végre.
