Hosszú életem legvégén (legalábbis mostanáig a legvége) sikerült eljutnom lövészetre, kuponos, kici-occó, de remek, 70 töltényt elpuffogtathattam, ajánlom mindenkinek, kiváló szórakozás.
Ellenben utána ha már arra jártam, betértem az IKEA-ba, mert észrevettem, hogy az üvegtálamnak lepattant a pereme egy kis helyen, és hát miért is legyen egy lepattant, ha lehet jó is, tehát vettem 4 kis tálat, egy WC-kefét, meg még egy csomó bizbaszt, és egy olyan tálat. De ugye csak egy méret volt, és én úgy emlékeztem, hogy ami itthon van, nagyobb, de mondom, nem hagyom ott, elhozom, legfeljebb kisebb, ott megrohad a másikba rakva, jó lesz akkor kompótnak. Hazaérkezvén örömmel állapítottam meg, hogy nem csak a mérete ugyanaz, de a formája is. Aztán közelebbről megnézve teljességgel elszörnyedtem, ugyanis minden ugyanaz volt, az aljának a lapossága, a tál görbülete, a kerülete, minden részlet egészen a lepattant peremig.
Most legalább van kettő :\
-
