A náthás, túrós, elkékült, odvas, véres, csomóra kötött faszom kivan már.
Tegnap elbeszélgettem Rozséval azzal kapcsolatban, hogy a nője jön-megy, mintha övé lenne a lakás, és ez természetes neki. Elmagyaráztam, hogy NEM szeretem, és NEM is szeretNÉM, ha ilyen lenne, mert mint már megírtam hónapokkal ezelőtt, akkor van jogalapja egy nőnek itt tartózkodnia, ha épp valakire vár (idő max fél óra), vagy itt lett hagyva, vagy a hozzá tartozó kan el van menve egy pár percre, de semmiképpen sem lehet itt jöttment lány, aki jön, aztán megy.
Ehhez képest ma, amikor éppen a remek délutáni programomat intéztem, csörög a telefon, Rozsé az. Erre felveszem, hogy mi a fasz, mire Zomba jelentkezik, és aszondja, "Szia!" én meg nézek, mint a borjú, aszondja "Nem kell megijedni." Mondtam neki, hogy " ", mert meg voltam ijedve. Erre megkérdezi, hogy "Otthon vagy?" Mondtam neki, hogy "Igen.". Erre megkérdezi, hogy "Felmehetek dolgozni?" Mondtam is neki a valóságnak megfelelően, hogy "NEM.", melyet a másik szobában is tisztán értettek. A válasz mintegy 4 másodperc néma kuss volt, és egy lemondó "Ó, értem, akkor szia."
Na, több nem is kell hozzá, épp a kellemes délutáni laza programomat kezdem, amikor kulcs-csörgés. Kimegyek, ésbazmeg Zomba be van jőve a lakásba. Lényeg az, hogy pár perc múlva, amikor meg tudtam kérdezni, hogy "Mit értettél félre azon, hogy NEM?", azt mondja (na, mit mondott???): "Úgy értettem, hogy igen."
Hát nem. Legfeljebb azt akarta hallani. Vagy Rozsé mondta, hogy biztos azt mondtam. Vagy mindkettő. Erre tapintatosan megkérdezte, hogy "Akkor most menjek el?", mire a valóságnak megfelelően mondtam, hogy "igen", kínosan ügyelve, hogy még szebben artikuláljak, mint a telefonban.
Olyan 10 perc után megjelent a stúdióban, és elkezdte bekapcsolni a gépet. Érdekes formája az elmenésnek. Mondtam is neki a valóságnak megfelelően, hogy nincs internet (vagy széthúzták megint, vagy galambhinta lett a netkábelből, de órákra elmegy). Erre közölte, hogy akkor nincs is értelme, és kikapcsolta.
Úgy még negyed óra múlva már ki is lépett az ajtón.
Nem irígylem Rozsét.
Olyan nőt kúrni, aki ilyen nehezen megy el...
