Ma talán kiderül, mennyire basztam rá a filmzenével.
A másik zenével meg már basztatnak, mert az meg elcsúszott a másik miatt, a gyermekzenéről már nem is beszélve.
Ha nem lenne közben normális (mfha!) állásom, akkor a létbizonytalanság szörnyű érzése kerekedne felül rajtam.
Tegnap 6 egész órát töltött az énekes leányzó az 1 perc 20 másodperces filmzeném feléneklésével, ami akkor is rekord, ha azt nézzük, hogy amikor megjött, se a szöveg, se a dallam nem volt megírva. Utána Árposz énekelgette, pontosabban üvöltgette fel az Aquincum számokat, aztán kis pihenő után még 3 óra utómunkát igényelt, hogy feltűnésmentesen helyrerángassam időben és hangmagasságban, remélem, most már nem kell vele többet foglalkoznom.
Ezzel kb el is ment az egész hétvégém, szóval most, így 4 óra alvás után újult erővel vetem bele magam a munkába.
Tegnap megtudtam, milyen is igazi stúdiósnak lenni.
Lángosz áthozott egy srácot, akivel 10 éve találkoztam utoljára, azóta felelős családapa lett, meg minden, és politikai és szocális érzelmű dalokkal készült. És istenigazából most először szembesültem a sztárallűrökkel. Arról volt szó, hogy lesz egy ének meg egy gitár, mindez egyszerre, és hogy elektroakusztikus lesz, mármint a gitár, szóval szépen felraktam az egyetlen kondimikrofonunkat éneknek és bedugtam a saját gitárunkat. Na, erre rövid úton közölte a srác, hogy nem jó, mert nincs benne magas. Istenigazából a gitár természetéből adódóan akkor is van benne magas, ha már más egyáltalán nincs, de ha nem lenne elég, még lehet rá tolni :D
A végére persze kinyögte, hogy a saját gitárján már 10 éve játszik, és össze vannak nőve, de ha ezt az elején mondja, akkor nem állok neki vitatkozni, mondjuk így sem nagyon forszíroztam. Lényeg a lényeg, felvettük a számokat, szám szerint hét és felet, és azt kell hogy mondjam, elég faszán szól, még úgy is, hogy egy semmilyen mikrofonba énekelt a srác, mert természetesen a gitárjára raktam a faszát. Mármint nem a gyerek faszát. A jobbik mikrofont.
Rögtön utána nekiálltam befejezni a filmzenét, aztán öszekaptam Rozséval, mert teljesen feleslegesen elkezdte fikázni a zenét, többek közt az orgonát, ami pedig zokog, úgyhogy részemről a szám kész van, nem fogok többet szarakodni, mert az a buzi akkor is azt fogja mondani, hogy "umcacás kísérőautomatikás szar", ha már 4/4 lesz és a bécsi fülharmonikások játsszák fel a Művészetek Palotájában. Legfeljebb még egy néger nőt vagyok hajlandó beletenni, ha megjelenik a stúdióban, beénekelve, kész tervvel az énekdallamra.
Nem értem, mi a faszért kell engem oltogatni, ha egyszer eleve az utolsó utáni pillanatban szólt erről az egészről, 1 hét alatt nem lehet csodát művelni munka mellett. Ha meg esetleg valami normális pénz is van rá, akkor talán úgynevezett zenészeket is felhasználhattam volna a produkcióban, de mivel nincs, csak én vagyok, Rozsé meg pont leszophat. Hogy egy kicsit átérezzük, milyen mértékben igényes Rozsé, váltott lovakkal gitárbetéteket próbáltunk feljátszani a szám legvégére, de úgy 2 óra után egyik sem tetszett neki, ezért ment a levesbe az egész.
Érzem, hogy a packshot-zenét inkább meg sem mutatom neki, csak ha már leadtam a véglegeset.
Nos, ha minden jól megy, Composer leszek, ami azért jó, mert jó.
A tegnapi estémet alkotói válsággal töltöttem, ami úgy néz ki, hogy 5 perc a zongoránál, nyomkodás, majd "argh" felkiáltással vissza a másik géphez, finom házi készítésű édességeket fogyasztani, valamint sorozatot nézni.
Be kell látnom, hogy napi 1 zenét megírni is nehéz, nemhogy kettőt vagy többet. Nem is tudom elképzelni, hogy hogy a fenébe tudtam napi ötöt-tizet megcsinálni anno, egész használható minőségben. Valószínűleg úgy, hogy igazából itt bent a cégnél megalapoztam a zenéket, otthon pedig csak be kellett őket fejezni. Megpróbálkozom ma ugyanezzel, de szerintem ha 10 percem lesz ezzel foglalkozni, már jól érezhetem magam.
Na, amúgy ma reggel olyan szépen sütött a nap, hogy szívem szerint inkább otthon maradtam volna, a saját számítógépem előtt eltölteni a napot :)
A továbbiakban pedig számomra érdekes dolgok, ömlesztve, talán ismétléssel:
- A Duna egy hétvége alatt mintegy 2 métert apadt.
- Ennek hatására a sziget H-hídja alatti csövesek visszaköltöztek és ismét mérgező festéket égetnek.
- A Combinok belső forrósága kezd ismét hasznukra válni.
- Rendeztem egy kerti partit a zenekaromnak, mert nagyon rimánkodtak már, hogy sosem csinálunk semmit együtt. Végül nem jöttek el, kivéve az énekesünket, aki de. Kapott is finom bográcsgulyást befőttes üvegben.
- Ősszel többet szarnak a kutyák.
- Annyi mindent kéne csinálni, de nem az idő kevés, hanem az energia.
Na. A hétvégém sűrű volt, és az elejétől a végéig tartott.
Volt benne születésnap és bográcsgulyás is.
Ezt a nézettségi dolgoz viszont nem értem. Egyáltalán nem :D Valószínűleg soha nem is fogom, de az augusztus után talán mindegy is. Szóval volt az, hogy kint volt a blog a Subbán, és vagy tízezren megnézték. Gondoltam én, hogy talán, vagy esetleg, vagy netalántán néhány embernek megtetszik, és olvasgatja tovább. Vagy nem. Végülis egyenes leúszó ágban volt a nézettség, mintegy remek iskolapéldájaként a visszaolvasási hajlamnak. Azt viszont sehogy sem értem, hogy miként rángatta magával az a sok ember azt a pár embert, aki eleve olvasta a blogomat :D Volt napi 80 stabil látogatóm, erre most van 40 :D
Biztos az, hogy lófasz nem történik velem, ezért unalmas a blog? :D
Fáradt vagyok, mint egy dög. Biztos őszi fáradtság. Semmi értelmes nem jut eszembe, szóval szerencse, hogy mostanság inkább robotikus feladataim vannak.
Nőtt viszont egy helyesírás-ellenőrző a Freeblogba, ami sajnos eddig nem ismerte a "fáradtság "szót, és sokkal inkább a "fáradság" kifejezést javasolta helyette.
Jól tette végül is, csak rosszkor.
Azért tetszik kicsit.
Fárasztó az élet, de fizikailag ám. Nekem, őszintén szólva, már a lépcsőkön sincs kedvem felmenni. Ha tehetném, mindent utcaszinten végeznék. Ráadásul egész nap szétbaszhatnékom volt, ami nem tudom, mitől van, de az olyan.
Lőttem viszont egy érdekes állatot, ami a cég pingpong-szobájában volt a falon.
Aranyos, nem? Elvileg lehet kattingatni is, és akkor jól megfigyelhető, milyen cuki szemei vannak, és hogy mosolyog a bajsza alatt. Azért van kerete a képnek, mert link, és ez az első kép-linkem, és nem volt kedvem most sablon-CSS-t buzerálni. Aki nem tudja mi az, az tudja a legjobban elképzelni, miért nem :)
Na, amivel viszont a faszom kivan, az az, amit talán már firtattam, hogy mikor lett a "zsidó" szó szitokszó. Vagy ha nem is az, az emberek a hallatán felszisszennek, vagy legalábbis nem vesznek levegőt egy pillanatig.
Ennek örömére ma:
Zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó, zsidó!!!
Meg cigány is, meg román.
Nos, mint a mellékelt ábra is mutatja, teljes az elmebaj és a zűrzavar a cégnél, nincs időm leülni a gépemhez. Mindenért rohangálni kell, meg embereket basztatni. Kijött ugyebár az ikeás faszi, aki összetákolta a konyhát, elég jól, de persze nem úgy lett, ahogy én akartam, de szerintem ezt már mondtam, aztán kiderült, hogy az üvegkerámia sütőt nem lehet csak úgy simán bedugványozni egy konnektorba, hanem sajna ki kell húzni egy külön drót. Szerelték, szerelték, aztán se szó se beszéd, leléptek, majd másnap megjelentek és bekötötték. Mindeközben büdös nagy 21 colos monitorokat meg irdatlan számítógépeket cipelni az egyik szobából a másikba, onnan meg másokat vissza, szóval dög fáradt voltam, ráadásul Reagens rám pirított, hogy kapkodjam ám a lábaimat a zenékkel, mert kell megint, ígyhát a szabadidőm nullára redukálódott.
Evvan, holnap remélhetőleg már nyugi lesz.
Éljen az elemes bjútor!
Svéd barátaink jóvoltából végre majdnem elkészült a konyha. Jött egy csávó, és az általam összevásárolt cuccokból összefúrfaragott mintegy 4 óra leforgása alatt egy konyhának tűnő dolgot. A vizesek még nem jöttek, szóval mosogatni még nem lehet, de legalább már több felületet lehet szarszeméttel telepakolni.
Szekrény is van.
Ha végre kapok valahol újratölthetőelemtöltőt, le is fogom tudni fényképezni. Amúgy nem pont olyan lett, mint amilyennek megálmodtam, de nem lehet minden tökéletes.
Természetesen kihagyom azt a poént, hogy meghökkën polcrendszer és hasonlók. Tényleg irtózatos hülye nevek vannak az IKEA végtelen rendszerében.
Amúgy meg sikerült mintgey 40 óra alatt lementenem egy tönkrement 160 gigás vincsi teljes tartalmát megmentenem, amiért szóbeli vállveregetést kaptam. Mostantól vállalok ilyet is, súlyos pénzekért.
Egyébként meg olyan faszságokat álmodok mostanában, hogy ráncos homlokkal ébredek.
Ja, és a blogom olvasottsága lassan de biztosan, ahogy az idő elszáll a Subbás post felett, némileg az előtte tapasztalható szint felett stabilizálódik. Köszöntöm az új olvasókat :D
