Uglee archív

Ma is tanultam valami újat.

Van az a nadrág, ami úgy néz ki, mintha a nő beszart volna, vagy legalábbis hely van benne a pelenkának. Na, kiderült, hogy ennek a neve: basanadrág.

Mindig jó nevet adni egy rémálomnak :)

Mostanában egyre többször fordul elő az, hogy "akkor mindjárt visszahívlak", és nem történik meg, illetve az, hogy valaki kér tőlem egy szívességet, vagy kölcsön valamit, és ha nem telefonálnék előtte egy órával, akkor még éjfélkor is otthon ülnék, hogy miafasz. A legváltozatosabb emberek által.

Nem szégyen ám felhívni engem, és azt mondani, hogy "Bocs, mégse." Sokkal jobb, mint az "Ó, bazmeg", meg a magyarázkodás, hogy "Nem gondoltam, hogy azért nem mész el próbálni, mert megígérted, hogy az otthonodban vársz engem, hogy ezt meg ezt csináljuk/ezt meg ezt elhozzam, elvigyem, stb."

Csak gondoltam, szólok. Hogy aztán ne legyen csodálkozás. Vagy ez eddig is így volt, csak most tűnik fel? Vagy mi a faszom van?

Ma hosszúnak tűnő idő után szabadnapom volt, ami nem azt jelenti, hogy nem mentem dolgozni, hanem azt, hogy itthon nem kellett dolgoznom. Minden privát melóm pillanatnyilag várakozó állásponton van, így hát Gyokkel, aki utolsó munkanapját töltötte a Rugoo-műveknél, elmentünk és ittunk sört. Mielőtt bárki azt hinné, hogy ez különösebb örömet okozott nekem, elmondanám, hogy fáj a vállam, és minden egyes korty sör szörnyű fájdalmat okozott :)

Amúgy pedig ma ettem sertéspörköltet galuskával, és bátran kijelenthetem, hogy az a világ legjobb dolgainak listáján még mindig igen előkelő helyet foglal el.

Február 12-én pontban este 8-kor kezdjük a koncertünket a Rock Randevú klubban. Aki lemarad, kimarad :)

Mindenki tudja, hogy most volt egy földrengés errefelé. Ezzel a részével nem is fárasztanám magam.

Hanem, mélységesen irigylem azt a pár szerencsés párt, akik akkor pont szexeltek. Most képzeld el, elmondhatják, hogy "Olyat dugtunk, hogy a föld beleremegett!"

Meglettek a mikrofonállványok, de kiderült közben, hogy elloptunk 2 kábelt, azok is visszakerültek a helyükre, minden csecse.

Nekem közben volt egy kis zavarom némi fülcsengéssel, eltemettünk egy embert, akit eddig csak nevetni láttam, láttam sírni a két fiát, akiket eddig csak mosolyogni láttam, és meg kell mondanom, ez egy kicsit jobban felborította a lelki egyensúlyomat, mint számítottam rá. Kicsit átértékeltem az emberi kapcsolataimat, értem ez alatt, hogy letiltottam MSN-ről egy csomó embert, akikre csak fecséreltem az energiámat, és körülnéztem kicsit magam körül. Ez utóbbi természetesen nem vezetett semmire, de leszarom.

A privát melóim kicsit összesűrűsödtek, mivel ugyebár azt hittem, hogy nem lesz melóm februárig, így sikerült túlvállalnom magam. Vagyis nem vállaltam túl magam, inkább azt mondanám, hogy megrendelői oldalról kicsit lassan haladtak a dolgok, és amikor mozgás volt, akkor meg én a fent említett okokból nem voltam túl gyors iparos.

Az sem segít sokat, hogy ordenáré méretű kiadások állnak előttem, nevezetesen egy tető, szerkezettel, cseréppel, gyaníthatóan egy házátírás minden költsége, egy keverőpult javítása, azt is gyanítom, hogy Rozsétól kénytelen leszek megvenni azt a MIDI billentyűzetet, melyhez ő gyakorlatilag egyszer sem ért hozzá.

És fáradt vagyok. Nagyon fáradt, pedig 8-9 órákat alszom mostanában. Nem is értem.

A közelgő koncert miatt folyamatosan próbálunk (ez alatt azt értve, hogy minden olyan este, amikor nem kell feltétlenül dolgoznom), de próbából sosem elég. A koncert viszont, úgy érzem, kibaszott jó lesz, egyre jobbak vagyunk próbán, következésképpen ha jobbak nem is, de tuti, hogy lazábbak leszünk koncerten, és az jó.

Hát, ennyi van.

Na, aztán úgy néz ki, hogy 3 mikrofonállvány a plusz veszteségünk a koncerten.

Elmesélem, mit csináltam a tegnapi koncerten. Pontosabban nem csak azt, hanem hogy mit toltam bele.

Először is odamentem a próbaterembe délután negyed hatra. Némi előkészületek után lepakoltunk hárman az utcára, ahol megvártuk a taxit, és berámoltuk a cuccot. A helyen elkezdtem behangolni a dobot, ami úgy szólt, mint egy kiszikkadt döglött pulyka, és be is hangoltam. Mindeközben megszakértettem a színpadot, és láttam, hogy abból a 35 centi magas Omnitronic ládából semmi sem fog kijönni, szóval bedobtam a buliba a saját énekhangfalaimat is. Felszereltem a dobra a saját dobmikrofonjaimat, a saját keverőmbe bedugtam őket a saját kábeleimmel, megoldottam, hogy ez működjön is, meghangosítottam a mikrofonokat (az egyik saját), hangmérnököset játszottam. Mindeközben fent volt az én saját basszuserősítőm is a színpadon, és 2 másik zenekar is használta, és mindezt azért, hogy Árposz csicska módon a szemem előtt odaadja azt a 2000 forintot a First Memories zenekarnak, amitől PONT veszteséges lett a buli.

Magyarán beleadtam igen nagy mennyiségű cuccot, szaktudást és energiát egy buliba, és cserébe annyit kaptam, hogy éjjel fél 3-kor, amikor még pakoltuk fel ketten Mr. Big Daddy Bee-vel a fél tonnányi cuccot az első emeletre, Árposz nagy kegyesen azt mondta, hogy menjünk haza taxival, mert idézem "úgyis van még pénzed a zenekarban", bármit jelentsen is ez.

A First Memories zenekarnak meg külön a hálátlan büdöskurvaanyját, ha én nem vagyok, akkor nincs kontroll, nincs harmadik mikrofon, a dob csak egy éles csattogás, nem hallatszik az ének, nem lett volna basszuscucc, és a videofelvételükön csak pár tarkó látszana a sötétben, de annyit nem mondott volna semelyik, hogy "kösz". Úgyhogy legközelebb nem is lesz semmi.

Ma pedig a Microsoftnak a szopós, tetves kurva anyját!

Indítanám "az emesent", erre ezt kapom:

Ha azt mondod, "nem", akkor nem jelentkezik be. És meg is baszódhatsz.

Ha azt mondod, igen, akkor elindul az install, és ezt kapod:

És meg is baszódhatsz.

Most döbbentem rá, hogy párnapja ismételten bérlet nélkül utaztam.

A vcc az egészben az, hogy mindennap kétszer megmutattam a bérletemet az ellenőröknek.

Részint az utólagos szívszélhűdés kerülget, részint pedig kicsit a pofám is ég. Ugyanakkor miért nem csicsereg a bérlet, ha lejárt? Vagy mint a Szupercsoport sorozatban (Mission Impossible, nem A-team) megsemmisítené önmagát nagy füsttel, mint az üzenet.

Az lenne csak az igazi.

A legszebb az, hogy reggel sétálhatok egy jót, mert amilyen szerencsém van, pont azon a 2 trolimegállón fognak elkapni.