Szerintem...
Egy jogi okokból meg nem nevezett kocsmába tértem le ma többedmagammal, egy hisztéria után.
Említett hisztrériában nem voltam teljesen érintetlen.
Na, szóval sikerült megrendelnünk egy gin-tonicot, egy vodkanarancsot, valamint egy rozéfröccsöt.
Ez idáig rendben is volt, de mire elsimult a hisztéria, és megbeszéltünk mindent a pult melletti hatalmas fa kábeldob (orsó) mellett, elfogyott a két long-drink, és mentem kérni újat. Azt kellett tapasztalnom viszont, sőt, egyenesen "ezzel szemben", hogy az a kedves lány, aki kiszolgált minket, nincs ott, és egy takonyrészeg, punkra emlékeztető, punk-kinézetű ember van a pult mögött, ami nem lett volna baj, ha a rendelésem leadása után nem görbült volna balra 30 fokot, és a mércét a földtől (és ami azt illeti, a függőlegestől is) 45 fokban tartva addig töltötte, amíg a pultra nem csurrant, és azt beleöntve a pohárba, én nem kifogásoltam volna az eljárást. Ezekkel a szavakkal, amik rám, mint tudjátok, abszolút de kibaszottul nem jellemzőek:
“Kérlek, kimérnéd nekem rendesen azt a 4 cent vodkát?”
Erre ő rám nézett, majd a pohárra, majd ránézett a kezében tartott eszközökre, lerakta őket a pultra, a fejét, mint a galamb előredugva kivillantotta a hiányos fogazatát (ezt csak az azonosítás végett), és azt válaszolta békésen, hogy:
“A kurva anyád!”
Majd némi lefitymáló nézegetés után közölte, hogy:
