A fogyókúráról szól énekem.
Aztat csinálom most. Mindezt azért, mert sikerült felkerekednem 89 kilóra. Péntekre sikerült 85-re levinnem, de a hétvégék, pláne a hosszúak eseménytelenek, és sajnos 2 kiló úgy is visszajön, ha gyakorlatilag nem eszem. De nem baj, jövő héten újraindul a mandula.
Amúgy nem vagyok éhes, csak kiiiiiiibaszottul hiányzik az evés. Nem túl nagy érv ez egy olyan csávótól, aki fél évig smacken, háztartási kekszen és teán élt, elsősorban anyagi megfontolásokból, de nagyon hiányoznak az ízek. És persze olyanok, amik normális esetben nem is hiányoznának. Itt van például a csokoládé. Megdöglök, hogy megegyem azt a csokit, ami az asztalomon hever. Még a születésnapomra kaptam, és sok kis darab csokoládé van benne, külön csomagolva. Na, abból pont meg tudnék enni egyet, de a csoki pont olyan, mint a sör (na jó, persze, leginkább egyáltalán nem olyan), ha az ember elmegy meginni egy sört, akkor minimum 3 után tud csak hazaindulni, ha pedig az ember meg talál enni egy darabot a csokiból, akkor maximum fél óra múlva mélységes önutálatban nézegeti az utolsó csomagolást, amint leér az asztalra, mint ősszel a falevél, és csokoládétól maszatos szája legörbül, hogy "bazmeg, ennyire gyenge egy szar vagyok". Na, erre nekem nincs szükségem, szóval inkább ki sem bontom.
Amúgy ha valakit érdekelne a fogyási módszerem, elárulhatom. Senki nem szólhat meg érte, mivel egyik fogyókúra sem működik soha, és mindegyik egészségtelen, szóval tessék: keveset eszem. Lusta vagyok, mint szar, szóval mozogni nem fogok, plusz a szükségtelenül sok mozgástól fájnak is az ízületeim, szóval az úszáson kívül minden ugrik, úszni meg ússzon az, akinek van egy váltás bőrfelülete, ami gombás lehet, amíg a másikban kényelmesen mászkál az utcán. Reggelizni változatlanul nem reggelizem, mert sosem tudtam, bent a cégnél eszem, ameddig jól esik (de egy kicsit sem többet), aztán hazajövök, és csak akkor eszem már, ha mocskosul éhes vagyok (ami köztudottan a szervezet üzenete az agy felé, hogy keveset evett). Így. Ja, és utálom a súlyomat. Ezzel a módszerrel mindig sikerült lefogynom (a szerelmi bánat persze sokkal hatékonyabb, de ez kevésbé lélekölő). A cél: 84 kiló, +-1%, stabilan. Ez amúgy a legutóbbi rekordom kb.
Szóval erről ennyit, aztán legyetek jók!
