Bálint nevű kollégám esküdözött rá, hogy meg tud enni 30 palacsintát, gond nélkül. Fogadtunk is vele gyorsan, hogy elmegyünk, megveszi a 30 palacsintát, és ha sikerül megennie, kifizetjük neki. Én váltig állítottam, hogy nem fog tudni megenni 13 palacsintánál többet, de ő kiröhögött engem.
Na, ma eljött a nagy nap, az evészet diadala, merthogy állítása szerint ő egy akkora béldózer, hogy akkor most ezt meg is cselekszi. Hát, ahogy elé került a kibaszott nagy tányér, kicsit elszontyolodott, de gyorsan megvigasztaltuk, hogy ez még csak a fele. Elkezdte enni becsülettel, de úgy a hatodiknál már érezte, hogy gondok lesznek, merthogy túl édes, aztán persze 6 kakaós után a lekváros meg már túl savanyú volt, 10 körül már kezdett elvérezni, aztán 13-nál teljesen vége lett. Meg is ettük a maradékot, jól. Azóta azt mondja, hogy még meg tudott volna enni egy csomót, de túl édes volt, meg félt, hogy rosszul lesz, és egyéb csacsiságok, de ilyenkor mindig megsemmisítem azzal, hogy "De semmiképpen sem még 17-et!", és ilyenkor magába roskad.
Nem adok neki 3 órát, és olyan éhes lesz, hogy pizzát kell rendelnie :)
