Na már basszamegmár!
Egészen elképesztő, hogy nem volt eddig lehetőségem blogolni.
Mint
az köztudott, elutaztam nyaralni. Ami jó. De persze mi történik, ha két
kockával megy el az ember nyaralni? Jön a laptop is, és GSM-es
internet-kapcsolattal netezgetznek :)
Na, de hogy az elején kezdjem, pénteken leraktam a lant, hazamentem,
összekészülődtem, rámnyitották az ablakot, és jól megfáztam, de szarrá
ám. Másnap Gyok összeszedett engem fehér gépsárkányával, majd
kisvártatva elvitt engem otthonába, ami arról nevezetes, hogy
AMRAAM-éval szomszédos, de közvetlenül ám. AMRAAM még nem állt a
helyzet magaslatán, úgyhogy eliramodtunk volt otthonomba a gitárért és
a fekhelyért. A csomagtartó nagy részét a hatalmas sátor foglalta el,
előteres, mert az nagyobb, meg némi szék, ruhák és horgászbotok.
Mindent összeszedtünk, végül AMRAAM-ot is, és nekiiramodtunk. Mintegy 4
óra alatt, kis kitérővel oda is értünk. Az 1 órás kitérő az volt, hogy
elmentünk "A Pistához", aki a teleknek a tulajdonosa, ahova mentünk.
Végig kellett hallgatnunk, hogy kinek miért a jókurvaanyját, és én
bírom a zsidózást, cigányozást, kommunistázást egy darabig, de egy
bizonyos töménység után már elborzasztz, éppúgy mint a túlzásba vitt
"addig jó, míg Kádár él" és társai, syóval már kidülledt szemekkel
másztam vissza az autóba, és porzottunk tova hegyen-völgyön át, egészen
a célállomásig, ahol már csak a 20 centi magas kapumegfogó vason
kellett átugratni az autóval, és aztán minden rendben volt. Lerohadtunk
a stégre, előszedtük a botokat, bedobáltuk őket, aztán villámgyorsan
nem fogtunk semmit. Majd kis késéssel egy kis törpeharcsát. Majd még
egyet, majd pedig egy kárászt, és ez volt hosszú ideig az utolsó
értelmes hal, amit fogtunk. Amúgy Gyok volt az. Este 10 felé elkezdtem
fázni, úgy negyed 11 felé elkezdtem remegni, és nem is tudtam többé
abbahagyni, le is feküdtem a nagy zöld cirkuszi kocsiba, melyet már csak "cirkuszi geci" néven emlegetünk. Úgy fél 5 felé felébredtem, kitámolyogtam, kicsit kevésbé lázasan, és még mindig ülve találtam a srácokat. Kérdeztem tőlük, hogy mit fogtak. Mondták, hogy semmit. Mondtam is, hogy akkor nem hagytam ki semmit, és visszafeküdtem.
Másnap 10 körül keltem, a stégen ott aludt AMRAAM és Gyok édesdeden, én meg megpróbáltam horgászni, több-kevesebb sikerrel, de nagyon tűzött a nap, úgyhogy résnyire nyitott szemeimen keresztül ráfókuszáltam a naptejes flakonra, és a felsőtestemen bekentem mindent, amit kézzel elértem. Rövid úton ízzé-fasszá égett a lábam, amit kifelejtettem, és a hátamon egy rombusz alakú rész, amit nem értem el. Másnap rohangászhattunk Pan-The-Nol-ért, meg Neocitranért, aztán jól be is borult, és nem is hagyta ezt abba egészen az utolsó napi pakolásig. Ja, akkor meghozta a Pista az evezőket is, hálistennek, szóval nem volt minden tökéletes. Közben levágattam a hajamat, gitároztam, énekelgettünk, és a hét fénypontja az volt, amikor éjjel 2-kor, a zergebaszó hidegben, a folyamatosan szakadó esőben mintegy mínusz 1 fokos sört iszogattunk, mert a hűtőnek nem záródik a mélyhűtő-rekesze :D
Majd még mesélgetek vicces részleteket, de erre is alig volt energiám. Most meló, és ha innen elszabadulok, akkor folyamatos zeneírás, mindez végtelen ciklusban.
i need a break;
