Simán, lazán.
Ma reggel indultunk Fertődre hangosítani, épp megjött a srác, aki hozott egy ponyvás utánfutós kisáruszállító alkalmatosságot, éppen rakjuk fel a mélynyomót, amikor megcsapja az orrunkat valami bűz.
Menyus felordít, hogy "Öööjj, bazzmeg, olyan szaga van ennek, mint a disznószarnak. Mi a lófaszt szállítottál ebben a szarban?"
A válasz egyszerű volt: "Disznót"
Lényeg a lényeg, hogy Fertődön az Esterházy-kastélyban disznószaros hangfalakból szólt a muzsika a táncosok talpa alá, és főleg a közönség közé. Remek volt, én mondom.
Nem részletezném az többit, bár Menyussal felemlegettünk minden jeles bulit, ami nálam volt otthon, különös tekintettel a rosszemlékű születésnapi meglepetés-bulimra, de persze Budapest határára mindenki elaludt, kivéve persze a sofőrt.
Itthon bolyongok hazafelé az utcán, amikor szembe jön egy fosrészeg kínai csaj, és közli velem, hogy:
-Segíte.
-Hmm?
-Segíte.
-Miben?
-Elté.
-Mimimi?
-ELté.
-Aha. Merre?
-Nekem kell dobóca-csengóca.
Zenész lévén itt egy borzalmas hangszer vetült képzeletem poros vásznára, de a biztonság kedvéért visszakérdeztem:
-Hö?
-Dobóca-csengóca sarok.
Ekkor tudatosult bennem, hogy a Dob utca-Csengery utca sarkot keresi, ami szerintem nincs, vagy ha van, akkor fogalmam sincs, hol, így tehát megmutattam neki a csengery utcát, és ennyi volt.
Ez volt legalább olyan, mint amikor egy néger megállított minket az Árpád hídi metrómegállóban, hogy "Mi wanna go to Cubana".
Lehet találgatni :D