Vettem telefont.
Félretettem fösvénységemet, ami persze nem ment olyan könnyen, sokkal inkább az van, hogy nem kaptam 5000 ft-ért egy ugyanolyat, mint volt, ami egyébként egy Nokia 3120 volt. Nekem pedig nem kis erőfeszítésembe telik, hogy rávegyem magam egy ekkora összeg kiadására egy olyan tárgy esetében, amiből funkcióját tekintve bőségesen elég lenne egy 2000 ft-os is, de azért ugye fényképezgetnék is vele, mert miért ne, meg ha már, akkor memóriakártyát bele, és akkor meg van oldva a pendrive-kérdés is, meg FM rádió, meg 3G meg kutyafasza, de hogy az drága, szóval nos: igenis sokáig tart, amíg ráveszem magam, hogy sok pénzt adjak ki egy teljesen felesleges luxusra. Merthogyugye digitális fényképezőgépem van, az nem kéne. Van mp3-at játszó discmanem is, amit elő sem vettem már úgy 2 éve, mert nem utazom 10 percnél többet (ugyanezért nem olvasok mostanság, szégyengyalázat), valamint internetezni tudok otthon is meg a melóhelyemen is. Ennek dacára beláttam, hogy kell egy új telefon, mert hiszen egyszercsak azon kaptam magam, hogy rávettem magam, és ha már rávettem magam, akkor gyorsan meg is kellett venni. Na de hogy milyet, azt egy darabig fontolgattam, aztán végül mizantrópiám győzött, és mégis egy Nokia 3120-ast vettem, de ezúttal Classic kiadásban, és egész fasza. Egyetlen hibája eddig az, hogy a fényképein a sötét kontrasztok mintha zsírkrétával lennének rajzolva, de amúgy elég jó képeket is csinál. Szóval van új telefonom, ismét el lehet engem érni, meg ilyenek.
Viszont most olvasom, hogy lesz hatodik Galaxis Útikalauz könyv, valami krimiíró tollából. Félelemmel vegyes ódzkodással várom, mert azért lássuk be, Douglas Adamsnek egy egészen sajátos gondolkodásmódja volt, ami akkor is eladta volna a könyveit, ha szarok lettek volna, de ráadásul még írni is egészen prímán írt, szóval nagyon nehéz lesz olyan könyvet írni az ő nyomán, ami minőségben megközelíti a kívánalmakat.
Minden más tekintetben pedig egyszerűen majd lesz valami, aztán meg lesz ami lesz.
