Nos, a vasárnapom érdekesen alakult. Próba az nem volt, mert menni kellett fát vágni nagyanyámhoz, mint már múlt héten is, csak most jobban.
Nem tudom, leírtam-e, de azt a délutánt létrán töltöttem, míg nagyanyám egy irdatlan méretű kapával mutogatta, hogy hol vágjak mit. Szerintem neki sem ezt írta fel az orvos, mármint hogy toldimiklóskodjon, de még mindig jobb, mintha ő maga mászna a fára. Ja, igen, mert a délután másik felét a fán töltöttem.
Nos, amikor a mostani hétvégén leértem jól, kicsit álmosan, azzal kellett szembesülnöm, hogy azon a fán, amelyet én múlt héten gondos kezekkel órákon keresztül nyírogattam szépen, na annak minden egyes felkarnál vékonyabb ága eltűnt, lent hevert, lehullott. Mint kiderült, jött valaki, aki eleve is jött volna, és ő úgy döntött, hogy az úgy lesz jó az, ha így. Értem én, végülis biztos van valami növényológiai magyarázata, de hogy azon egy gramm klorofil nem fog nőni, almáról nem is beszélve, az biztos. És szerintem nem csak idán, hanem soha többé sem.
Nade, mire odaértem, már megbontották anyámék a talajt, és vágogatták el a fenyőfa gyökereit, mely (mármint a fenyő maga) Decemberben a karácsonyfánkat képezte, így megvolt az az előnyös tulajdonsága, hogy nem volt irdatlanbaszottmagas, mint Decemberben, amikor nagyanyám a háza épségét féltette miatta, de megvolt az a hátránya, hogy emiatt nem is nagyon lehetett döntögetni. Ástunk ígyhát, valamint gyökeret vagdostunk, de aztán a munka első órájának a végén megkérdeztem, hogy "Nem kötjük inkább a kocsira és tépjük ki a faszba?", mire persze anyám élettársa (kell neki valami művésznevet találni, a Mókuczy kicsit olyan izéke :D) egyből közölte, hogy "Nem vagytok ti rokonok?", mert mint kiderült, anyámnak is ez volt az első gondolata.
Így hát rákötöttük az autóra, és másodszorra egy hibával kitéptük a faszba.
A következő feladat az volt, hogy amit az almafáról levágtam, meg amit még a másik faszi is levágott, azt el kellett tüntetni. Egy darabig gondolkodtunk, hogy hol öntsük le napalmmal és égesük el azt a kazlat, de valami családi öröklődésű elmebajból kifolyólagosan úgy döntöttünk, hogy neeem, inkább az egész kibaszott almafát átdugjuk egy 2 centis lyukon. És ez nem vicc. 2 centi átmérőjű a komposzt-daráló legnagyobb bemeneti nyílása, részint életvédelmi szempontból, de inkább hogy ne fulladjon le a motor amikor karvastag ágakat és hullákat darálnak vele. Ezt tettük onnantól végig, amíg meg nem untuk. Még így is van egy fél kazal.
Minden bizonnyal azzal fog telni a Március 15-ém, hogy ahelyett, hogy a sok pórbunkófasz paraszttakonygeci rendőrcsúzlizó és a vidékről felhozott szintén bunkó rendőrezred (aki megszokta, hogy ha odabasz, akkor oda van baszva) összecsapásának folyományán kialakult lokális világégéstől rettegve mindezt bukósisakban és golyóálló mellényben az erkélyről szemléljem.
Remélem, nem okoz gondot :D
