Na, és végre valamivicces, vagy legalábbis elgondolkodtató, amit tegnap elfelejtettem.
Tegnap jövök be a városba, miután nagyanyám ősöreg almafájának minden friss hajását levágtam metszőollóval, mert akkor az jó lesz (sosem értettem ezt a kertészkedés-dolgot), és amikor már ténylegesen bent voltam, a Nyugati Pályaudvar villamosmegálója mellett fekazenére lettem figyelmes. (Először is jelezném, hogy a fekazenét nem rasszista diszkriminációként alkalmazom, egyszerűen csak ez lett a neve itt, kis hazánkban.) De hangosan ám. Csak úgy dönögött. Át is néztem a villamosmgálló esővédőjének üvegén, és látom ám, hogy a zenéhez párosul egy észrevétlenül kicsikét bólogató igazi néger, de az a gangszta, amit az amerikai filmekben látsz. Csak az arcát láttam, meg a kezét a kormányon. Nem tudtam, min röhög mindenki más a villamosmegállóban. Nos, zöldre váltott a lámpa, és rögtön kiderült számomra is.
Ez a néger ugyanis, midőn A-ból B-be vándorol, lehúzott ablakokkal jaszkarizik, zenéjét döngetve, leheletfinoman bólogatva - egy Suzuki Ignisben.
Nem az autó teszi a négert :D
De azért ha már, akkor érted.
