Nos, ma mosogattam is, ami a vég kezdete, de amúgy volt egy fergeteges, háromszemélyes próbám egy piackeresős (nem sikerült) (mármint a keresés) (vagyis hogy a keresés az igen, csak a találás nem) reggeli után délután 3-kor, mert 3 a magyar igazság.
Ember nem gondolná, hogy mennyire szét lehet tekerni egy gitáreffektet, de én most már tudom, mert széjjel-szana voltam kénytelen tekergetni, mert a gitáros az sajnos amennyire ért hozzá, olyan füle van hozzá, tehát kénytelen voltam beavatkozni.
Minden egyéb tekintetben pedig passzív fogyókúrát folytatunk Rozséval, és közben megpróbáljuk behajtani kintlévőségeinket, egyelőre kevés sikerrel.
Addig is:
maradok tisztelettel
