Tegnap sütöttünk Gyokkel, AMRAAM-mal és Nyomorúságos Barommal.
Egy élmény volt. Szerintük nem is igazi sütés az, amely 0 fok fölött zajlik. Én azért lefagytam egy picit.
A hét vicce: Gyok mesélte, hogy Dóri mondta neki MSN-en, úgy teljesen hirtelen és mindentől függetlenül, hogy "Ja, és ha tudni akarod, 12000 ft-ot telefonáltam el az Uglee-val."
Sikoltoztam a röhögéstől. Gondolom azon volt fennakadva, hogy kiírtam a blogomra, hogy fel nem hívott volna. Ezt tartom. Háromszor történt az, hogy én hívtam, ő meg visszahívott, de hogy magától megcsörgessen, az maximum egyszer fordult elő, de ebben a számban benne van 100% hibalehetőség.
12000 ft.
Elmondom, hogy is zajlik ez, és ez most nem mocskoskodás, hanem általános jelenség.
Vannak ugye a férfiak és a nők.
A férfiak felhívják kedvesüket, megérdeklődik, hogy hogy van, ha jól van, akkor jó, ha nincs, akkor megérdeklődik, hogy mi a gond, ha a nő azt mondja, hogy semmi, akkor a férfiak itt elintézettnek tekintik a dolgot. Mármint az igazi férfiak, mehehehee. Ha segíteni tudnak, megpróbálnak. Mindez legrosszabb esetben is 4 percet vesz igénybe.
A nők viszont csacsognak, minden ótvaros faszságról ami az eszükbe jut, hogy milyen volt az a felhő amit láttak, meg képzeld el, hány Depeche Mode albumom van, meg a Martin így, meg a Martin úgy, meg a fák amikor rügyeznek, milyen illatot árasztanak, meg még a halál tudja, mi. Amikor az ember a saját telefonjáról hívja őket és akkor csinálják ezt, akkor viszonylag egyszerű a helyzet, mert amikor má aggódunk, hogy már annyi pénz sincs a telefonunkon, hogy holnap felhívjuk, akkor ezt szóvá tesszük, és rövid úton vége lesz a beszélgetésnek, a nő részéről.
HANEM! Amikor a nő erre azt feleli, hogy "Visszahívlak", akkor véééége mindennek. Akkor jön az, hogy az ember gyorsan elszalad a headsetet megkeresni, de nincs rá ideje, mert már csörög a telefon, és elkezdődik a kínszenvedés. Jön az eszmefuttatás a mindenről, aminek persze semmi értelme, mert hiszen a telefon nem igazán arra való, hoyg az ember a semmiről értekezzen, ezt csak a távrecsegő-szolgáltatók nyomják a köztudatba (éjjel-nappal ingyen hívhat minden vonalas telefont a mobilunkról, szóval dobja ki a faszba a vonalas telefonját menten!), szóval amikor már mindkét karunk tövig lerohadt a telefon tartásától, megpróbálunk finoman utalni arra, hogy már nagyon szenvedünk, mire azonnal jön az ordítás, hogy "le akarsz rááááááázni? Jól van. Jól van. *szipp*" vagy rosszabb esetben "Hadd emlékeztesselek, hogy ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉN hívtalak".
És mi erre mondanánk is, hogy "KI KÉRT RÁ, hogy fél órát beszélj hozzám?", de nem, mert akkor egy hónapig nincs szex, ami azért gáz, mert addig már úgysem lesz meg a nő, vagy ha igen, akkor száz százalékos biztonsággal meg lesz csalva. Szóval óvatosan a szexmegvonással, hölgyeim!
Nade, 12000 ft. Ha Gyok tudni akarja. Igazából max 100 forintot kellett volna rám kötelni telefonilag, abban az egy hétben, ami aztután volt, miután 3 órán keresztül hívtam és baszott felvenni vagy lenyomni a telefont, merthogy nem volt olyan állapotban, nekem meg elfogyott a pénzem és nem tudtam hívni. Meg sem fordult a fejében, hogy felhívjon.
Úgyhogy pont leszarom hogy 12000 ft-ot telefonált el velem, mert az a 12000 ft eltörpül amellett a 100 mellett amit nem költött telefonra, amikor kellett volna.
És szegény Gyokot ne stresszeljük már faszságokkal, kinek mi sirálma van, azt cseten, MSN-en és blogon is el lehet intézni.
És most valami teljesen más:
A vörösfenyő.
Süt a nap, mintha kötelező lenne, már nincsen zergebaszó hideg, és most megyek próbálni. Igazán remek lesz, tekintve hogy ők is eléggé hangulatemberek, és a napsütés jót szokott tenni nekik.
Aztán nyerjem ám meg a remixversenyt és legyen állásom, még ha minimálbéres is, csak ne kelljen oszlopra másznom.
Az erő legyen veletek!
Zúzda!
